Kártérítési irodánk, a Dr. Koltai Ügyvédi Iroda, a Baleseti Károsultak Érdekvédelmi Egyesületének kizárólagos képviselője. A Szindróma Plusz Egyesület számtalan megkeresést kap e-mailben és telefonon is a legkülönfélébb balesetekkel kapcsolatban. Irodánk a megkeresésekre e-mailben válaszol, jogi segítséget nyújt illetőleg telefonon is eligazítja az ügyfeleket.
A kártérítési felelősség megállapításánál a jogi képviselő elsődleges feladata annak kimunkálása, hogy kit terhel a felelősség a baleset bekövetkezéséért, van-e felelős személy – esetleg intézmény – aki helytállni köteles. Ha igen, akkor annak bizonyítása szükséges, hogy a kárt felróható magatartásával okozta-e, felróható magatartása okozati összefüggésben áll-e a bekövetkezett kárral, és a végén annak bizonyítása, hogy milyen összegű kártérítés illeti meg a sértettet. Minden esetben szükséges annak vizsgálata is, hogy a károkozó személy vagy intézmény rendelkezik-e olyan biztosítással, amely helytállni köteles az adott balesetben.
A közlekedési baleseteknél nyilvánvalóan egyszerűbb a helyzet, hiszen súlyosabb sérülésekkel járó baleseteknél a rendőrség helyszínelése során rendelkezésre állnak azok az okirati bizonyítékok, vallomások, amelyek elegendőek ahhoz, hogy a felelős személyt megtaláljuk, és a felelősségbiztosító valamennyi esetben köteles helytállni.
Problémát jelentenek ugyanakkor a nem közlekedési balesetek során sérült személyek. Példaként tudjuk megemlíteni az autóbaleseteknél a különböző kátyúbaleseteket, illetőleg azokat a veszélyeztető jellegű közlekedési baleseteket, ahol a két jármű nem ütközik, de valamely gépjárművezető magatartása folytán szenved egy másik jármű balesetet. Például egy szabálytalan sávváltás következtében valaki egy oszlopnak ütközik. Itt a két jármű nem érintkezik, mégis, a balesetet egy kívülálló jármű vezetője okozta, aki adott esetben tovább is hajthat, vagy azért, mert nem észleli a balesetet, vagy azért, mert nem akar megállni.
Ezeknél a baleseteknél nagyon fontos a tanúk azonnali felkutatása, olyan gépkocsik rendszámainak felírása, amelyek vezetője esetleg láthatta a balesetet, mert ezek a balesetek másképp nem bizonyíthatóak. Kevés a balesetet szenvedett jármű vezetőjének elmondása, ilyen esetben kívülálló tanú szükséges, és természetesen azonnal fényképfelvételek készítése.
Ugyanez vonatkozik a kátyúbalesetekre is: a gépkocsi fotózása, a szervizben a gépkocsi rongálódott alkatrészeinek a fényképezése, valamint önmagában a kátyúnak a fényképezése is szükséges. Érdemes a helyszínre a rendőrséget kihívni, tanúkat rögzíteni, mert igazunkat, a baleset bekövetkeztét csak ilyen módon lehet bizonyítani.
Ugyanez vonatkozik a nem gépjárművel elszenvedett balesetekre is. Nagyon sok esetben találkozunk járdán bekövetkezett súlyos balesetekkel, amelyek jeges, havas járdán, vagy azért következnek be, mert olyan hibás a járda kövezete, burkolata, hogy súlyos sérüléssel járó balesetet szenvednek a gyalogosok.
Ebbe a körbe tartoznak a különböző intézmények, hivatalok, áruházakban bekövetkezett balesetek, amelyek ezen intézmények csúszós burkolata, hibás kövezete, miatt történnek meg, illetőleg a különféle lépcsőkön bekövetkezett balesetek, amelyeket a lépcsők szakszerűtlen megépítése illetőleg azok hibás volta okoz. Ezekben az esetekben is érvényes az, hogy minden esetben azonnal fényképfelvételeket kell készíteni, a közelben lévő tanúk nevét, címét rögzíteni kell. Fel kell írni azoknak a személyeknek a nevét, akik a mentőt értesítették, illetőleg akik esetleg az orvoshoz jutásban segítettek. Az ilyen balesetek közelében, áruházak környékén például térfigyelő kamerák működnek, ezek felvételeinek a beszerzése is indokolt lehet. Csak ilyen bizonyítékok alapján érdemes kártérítési eljárást indítani, peres vagy peren kívüli eljárásban eredményre vezethet, és a sértett megfelelő kártérítési összeghez juthat.
